Zenthe Ferenc
SZínészek > Z,Zs
Zenthe Ferenc, (született Rameshofer) (Salgóbánya, 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Élete
Négy szemesztert végzett a közgazdaság-tudományi egyetemen, de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.
Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.
A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).
Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.
A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.
1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások - Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.
Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Családja
Első felesége a testnevelőtanár[6] Katalin, 1983-ban hunyt el. Fiuk ifj. Zenthe Ferenc (1954), unokáik Katalin és Ádám. Második felesége, Gizella, 1986-tól haláláig volt társa.
Filmek, sorozatok:
1953
Rákóczi hadnagya
Föltámadott a tenger
1954
2x2 néha 5
1955
Gábor diák
1956
Mese a 12 találatról
1957
A nagyrozsdási eset
Csendes otthon
1959
Szerelem csütörtök
Kard és kocka
Kölyök
1960
Fapados szerelem
Az arc nélküli város
Alázatosan jelentem!
1961
Felmegyek a miniszterhez
Jó utat autóbusz!
Különös tárgyalás
Mindenki gyanús
1962
Angyalok földjén
1963
Meztelen diplomata
Tücsök
Hivatalos utazás
1964
A Tenkes kapitánya
Lajos király válik
1965
Játék a múzeumban
Két találkozás
Patyolat akció
1966
Princ, a katona
A férfi egészen más
Oly korban éltünk (1966–67)
1967
Énekesmadár
Tüskevár
II. Fülöp (TV film)
1968
Egri csillagok
A beszélő köntös
Szemüvegesek
Bors
1969
Legenda a páncélvonatról
Az örökös
Őrjárat az égen
1970
Végállomás, kiszállni!
A gyilkos a házban van
Márton bátyám
Vargabetű
Vidám elefántkór
Tisztújítás
Valaki a sötétből
Játék olasz módra
Barátság
Rózsa Sándor
1971
Jó estét nyár, jó estét szerelem
A fekete város
Egy óra múlva itt vagyok…
Fegyház a körúton
Remetekan
Öngyilkos
Hahó, Öcsi!
1972
Fuss, hogy utolérjenek!
Hekus lettem
Az ördög cimborája
Romantika
Illatos út a semmibe
A vőlegény nyolckor érkezik
Pirx kalandjai
1973
Irgalom
Egy szerelem három éjszakája
A törökfejes kopja
Egy srác fehér lovon
1974
Bekötött szemmel
Mekk Elek, az ezermester (rajzfilmsorozat) – Kakas Konrád (hang)
1975
Csata a hóban
Vivát, Benyovszky!
A méla tempefői
A tragédia próbája
1976
Beszterce ostroma
Csaló az üveghegyen
Lúdas Matyi (rajzfilm) – Öreg csikós (hang)
Robog az úthenger
Utolsó a padban
1977
Sir John Falstaff
Családi kör
1978
Mire megvénülünk
Dániel
1979
Égigérő fű
A világ közepe
1980
Misi Mókus kalandjai (rajzfilmsorozat) – Ottmár (hang)
Petőfi
Kojak Budapesten
A Pogány Madonna
Süsü, a sárkány II-IX. (bábsorozat) – II. Zsoldos (2. résztől 9.részig)
1981
A névtelen vár
Vuk (rajzfilm) – Márton, a tarajos kakas (hang)
1982
A 78-as körzet
Csak semmi pánik
1983
Jób lázadása
Különös házasság
1984
Erdő
Leányvásár
Megfelelő ember kényes feladatra
Szaffi (rajzfilm) – Botsinkay (hang)
1985
II. József
Az elvarázsolt dollár
A három nővér
Utazás az öreg autóval
1986
A csodakarikás
A fantasztikus nagynéni
Macskafogó (rajzfilm) – Rádiós egér (hang)
1987
Gyökér és vadvirág
Szomszédok teleregény (1999-ig)
1988
Az erdő kapitánya (rajzfilm) – Arara (hang)
Kerek világ (1988–89)
1993
Halál sekély vízben
1994
Európa messze van
2000
Komédiások – Színház az egész...
2001
Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke
Csocsó, avagy éljen május elseje!
2002
Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor
2003
Sobri
2004
Magyar vándor
Díjak, kitüntetések
Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50.
Jászai Mari-díj (1954; 1968)
Érdemes művész (1975)
Kiváló művész (1989)
Erzsébet-díj (1992)
A Színikritikusok díja (1993)
MSZOSZ-díj (1993)
Színházi aranygyűrű (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje /polgári tagozat/ (1995)
Kossuth-díj (1997)
Nógrád megye díszpolgára (1997)
Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában (1998)
Csillagok Falának-tagja (1999)
Siklós díszpolgára (2000)
Salgótarján díszpolgára (2003)
A Nemzet Színésze (2005)
Magyar Örökség díj (2005)
34. Magyar Filmszemle Életműdíja (2005)
Maecenas-díj (2006)
Zugló díszpolgára /posztumusz/ (2018)[5]
Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:
Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Gilles Corey (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
Jákob (Tim Rice – Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát)
Pinch (George Bernard Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz)
Feketics (Karinthy Ferenc: Hetvenes évek)
Lúdas Matyi (Fazekas: Lúdas Matyi)
Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
Ribakov (Pagonyin: A Kreml toronyórája)
Deme (Tabi László: Enyhítő körülmény)
Naszreddin Hodzsa (Vitkovics – Leonyid Szolovjov: Naszredin Hodzsa kalandjai)
Ebenezer Scrooge (Charles Dickens: Karácsonyi ének)
Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető)
Lou Daniel (Slade: Jutalomjáték)
Virág úr (Tamási Áron: Csalóka szivárvány)
Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel)
Warrington (Edward Bond: Lear)
Őrmester (Molnár Ferenc: Az üvegcipő)
A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem)
Juhász (Shakespeare: Téli rege)
Rázga Elemér (Moldova György: Az ifjú gárda)
Vinnie (Neil Simon: Furcsa pár)
Apa (Arthur Miller: Bűnbeesés után)
Mr. Brownlow (Lionel Bart: Oliver)
Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár)
Illei Gáspár (Gyárfás Endre: Beatrix)
Chasuble doktor (Oscar Wilde: Bunbury)
Szálkán prímás (Szomory Dezső: II. Lajos)
Antonio (Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse)
Gál (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
Lőrinc (Szakonyi Károly: Ki van a képen?)
Horeb Homár (Szakonyi: Takáts Alice)
Deseő (Moldova György: Malom a pokolban)
Donogan (Szerb Antal-Bencsik Imre: Úriember, jó kriptából)
Noé (Görgey Gábor: Noé)
Spurius Titus Mamma (Dürrenmatt: A nagy Romolusz)
A titkár (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három)
Antonio (Szakonyi: Turini nyár)
Magyar Rádió
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy - Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpáti szerepét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.