Koncz Gábor - Mozigépész Moziverzum Actor

Mozigépész Moziverzum 2.0
Online szekció (magyar cím)
Online szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
Letöltési szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T V W U X Y Z
Letöltési szekció (magyar cím)
Go to content

Koncz Gábor

SZínészek > K
Koncz Gábor (Mezőkeresztes, 1938. július 8. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, érdemes művész és Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1959 és 1963 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Két évig vidéki színházakban játszott, ám filmszerepeinek köszönhetően az egész ország megismerhette. Előnyös fizikai adottságokkal rendelkező, határozott, közvetlen személyiség, színpadi és filmszerepeiben azonban hitelesen formált meg egyéniségétől távolabb eső figurákat is. Gödön él. Kedvenc sportjai a vízisí és a lovaglás, szabad idejében festegetni is szokott. Két lánya van: Tekla (1971) nemzetközi vízisíbíró és egy kereskedelmi kft. ügyvezető igazgatója, Regina (1985) modell.

Filmszínészi pályafutása
A kezdetek

Koncz Gábort édesapja papnak vagy orvosnak szánta, ám a későbbi színművészt az előbbi pályától a cölibátus riasztotta el, utóbbitól pedig az, hogy nem bírja a vér látványát. Kamaszként bokszoló szeretett volna lenni, 16 évesen azonban kikapott a ringben, ami elvette a kedvét ettől a sportágtól. A színészi pálya iránti érdeklődése a mezőkövesdi kollégiumban támadt fel. Az intézmény igazgatója egy Kisfaludy-darabban rábízta a király szerepét, mert egy „nagydarab” fiúra volt szüksége. Koncznak sikere lett, ami döntő szerepet játszott abban, hogy a színi pályát választotta hivatásául. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1963-ban kapott diplomát. Már előtte, 1962-ben elkezdett filmezni. Rényi Tamás Legenda a vonaton című alkotásában olyan partnerei voltak, mint Sinkovits Imre, Szirtes Ádám, Szendrő József, a pályája elején álló Pécsi Ildikó és Madaras József, aki egyik legjobb barátja lett. Ugyanabban az évben készült Kovács András Isten őszi csillaga című drámája, amely 1945 nyarán játszódik. Sinkovits és Pécsi Ildikó mellett szerepel még a filmben Avar István, Páger Antal, Krencsey Marianne, Törőcsik Mari, Horváth Teri és persze Koncz Gábor is.
1963-ban került a mozikba a magyar filmgyártás egyik népszerű darabja, Keleti Márton Hattyúdal című munkája, amely főleg Páger Antal alakítása és a jól ismert sláger – „A Villa Negra nem apácazárda…”– miatt emlékezetes. Koncz kisebb szerepet játszott a filmben, akárcsak a magyar–francia koprodukcióban készült Germinal-ban. Yves Allégret alkotása Émile Zola ismert regénye alapján készült. Francia oldalról többek között Jean Sorel, Claude Brasseur és Bernard Blier szerepeltek a filmben, magyar részről pedig Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Agárdy Gábor, Csákányi László és mások. Déry Tibor írása alapján forgatta Rényi Tamás a Tilos a szerelem (1965) című drámát. Ebben Koncz egy munkásfiút formált meg. Ugyancsak Rényi rendezése a Déltől hajnalig, amely a Tanácsköztársaságbukása előtti napokban játszódik. 1965-ben Koncz kisebb szerepet játszott egyik mestere, Várkonyi Zoltán nagy sikerű, látványos filmjében, A kőszívű ember fiaiban, amely Jókai Mór azonos című regénye alapján készült. Az 1950-es években játszódik Gaál István Zöldár (1965) című drámája. Ebben Koncz Gábor Ács Lacit, egy DISZ-titkárt formált meg, akit a történet során letartóztatnak.
1966-ban a színész ismét Rényi Tamás irányításával forgatott: a Sikátor egyike a korszak legjobb magyar filmjeinek, feszült drámaiság, erőteljes atmoszféra, kitűnő színészi alakítások jellemzik. A tragikus szerelmi történet párosát Koncz és Törőcsik Mari alakították. A színész részese volt a hazai filmgyártás egyik legemlékezetesebb alkotása, a Cseres Tibor-műből készült Hideg napok (1966) megérdemelt sikerének is. A nagy hatású dráma főszerepeit Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Szirtes Ádám, Szilágyi Tibor és Bara Margitjátszották. Kardos Ferenc Ünnepnapok (1966) című drámájában Koncz a Görbe János játszotta főszereplő unokáját, Misit alakította, akit a tanulás helyett inkább a bulik és a motorozás érdekel. A filmben a színész dublőr nélkül, saját maga versenyzett a debreceni Nagyerdőben, a salakpályán. Szerepe szerint baleset érte, és amikor beszállították a kórházba (a film ezen jeleneteit valódi kórházban vették fel), a jól sikerült smink miatt az orvosok állítólag valódi sérültnek hitték. (Filmbeli szerelmét az akkoriban gyakran filmező Kovács Kati játszotta.) Az 1968-as esztendőben a művész három emlékezetes alkotásban szerepelt. Várkonyi Zoltán Gárdonyi Géza Egri csillagokcímű regényéből forgatott látványos filmváltozatot, parádés szereposztásban: Koncz Gábor János szerepét kapta. A tekintélyes brit filmszaklap, a Films and Filming az esztendő legjobb külföldi alkotásának minősítette Rényi Tamás A völgy című drámáját. Hernádi Gyula forgatókönyve állítólag annyira tetszett Psota Irénnek, hogy a színésznő bármelyik női szerepet hajlandó volt benne eljátszani. Rajta kívül a magyar színjátszás olyan nagyasszonyai szerepeltek még a filmben, mint Sulyok Mária és Dajka Margit, az akkori fiatalok közül pedig Molnár Piroska, Pálos Zsuzsa, Medgyesi Mária és Pap Éva. Koncz Gábor egy jehovista remetét formált meg az itthon sajnos bukásnak számító drámában. Nagy közönségsiker volt viszont – főleg akkoriban – a Bors című munkásmozgalmi témájú televíziós sorozat. Ebben Koncz és jó barátja, Bujtor István egy horthystarendőrnyomozó párost (Dezső és Oszi) alakítottak.

Az 1970-es évek
Lényegében korát megelőző alkotás a Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Bácskai Lauró Istvánrendezése. Koncz Gábor alakította Prohászka Ferit, a gyári munkást, aki egy tévésorozat népszerű hőse lesz. Mivel a történelmi sorozat hatására terjedni kezd a törökellenesség, az illetékesek úgy döntenek, „magasabb érdekek”-ből Gyula vitéznek meg kell halnia. A közönség azonban nem nyugszik bele kedvence elvesztésébe. Várkonyi Zoltán látványos történelmi produkcióinak árnyékában kevésbé figyelt fel a közönség a rendező Szemtől szemben (1970) című drámájára, melyben Koncz többek között Básti Lajos, Tolnay Klári, Benkő Gyula, Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre partnere volt. Kertész Ákos regényéből készítette Rényi Tamás a Makra (1972) című filmet Juhász Jácint, Csomós Mari és Molnár Piroska főszereplésével. Koncz Gábor Nagy Zsiga szerepét játszotta a korszak egyik legfigyelemreméltóbb hazai alkotásában.
A színész számára igazán testhezállóak voltak a kalandos-kosztümös filmekben játszott szerepek: Akibár pasa volt A törökfejes kopjában (1973), Borus Demeter alias Szergej Ladko a Verne-regény alapján forgatott A dunai hajósban (1974), a féltékeny és agresszív Szaffrán Péter a Fekete gyémántok (1976) Várkonyi rendezte filmváltozatában. A vérbeli közönségfilmek mellett továbbra is játszott aktuális társadalmi-emberi problémákat feldolgozó művészfilmekben vagy éppen történelmi drámákban. Előbbiek közé tartozik Mihályfi Imre Pókháló (1974) és Kézdi-Kovács Zsolt Ha megjön József (1976) című alkotása, utóbbiak közé Gábor Pál A járvány (1975), Palásthy György Kopjások (1975), Jancsó Miklós Magyar rapszódia(1978) és Allegro Barbaro (1979), valamint Fábri Zoltán Magyarok (1978) című filmjei. Fábri rendezése kiugró nemzetközi siker volt, 1979-ben a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölték. Két évvel később elkészült a folytatás, a Fábián Bálint találkozása Istennel (1980). Koncz Gábor e filmben nyújtott alakításáért 1981-ben elnyerte a legjobb férfi alakítás díját az Újdelhiben megrendezett filmfesztiválon.

Az 1980-as évektől napjainkig
Művészfilmek és közönségfilmek váltakoztak a színész pályáján a ’80-as években is. Az ’50-es években játszódik Kósa Ferenc felkavaró drámája, A mérkőzés (1980), amelyben Kozák András és Szilágyi Tibor partnereként Koncz Gábor Dongó Béla szerepét játszotta. Jancsó Miklós a televízió számára forgatta azóta kissé elfeledett sorozatát (Faustus doktor boldogságos pokoljárása), amelyben szintén jutott feladat Koncz számára. Ebben az évtizedben – akárcsak korábban – számos tévés produkcióban szerepelt, melyek közül Zsurzs Éva Jókai-adaptációja, A névtelen vár (1982) volt a legsikeresebb. Partnerei Pap Vera, Tordai Teri, Inke László és Márkus László voltak. (A filmsorozatban lánya, Tekla is szerepelt.) Játszott barátja, Bujtor István egyik Ötvös Csöpi-filmjében, a Csak semmi pánik-ban, amely nagy közönségsiker volt. Az évtized végén két amerikai produkciót forgattak Magyarországon. Walter Hill a Vörös zsaru (1988) című akciófilmjében Koncz a veszedelmes orosz kábítószercsempész fivérének kicsiny szerepét alakította. A két főszereplő Arnold Schwarzenegger és James Belushi voltak, magyar részről Koncz mellett Balkay Géza, Bán János, Körtvélyessy Zsolt és Növényi Norbert kaptak kisebb szerepeket. Costa-Gavras Music Box (1989) című drámájában Koncz Gábor egy sofőrt játszott.
A ’90-es évek első felében a színész nem filmezett, 1996-ban viszont 3 alkotásban is látható volt. A kedvezően fogadott HBO-produkcióban, a Raszputyinban ő játszotta annak a katonai egységnek a parancsnokát, amelyik kivégzi az utolsó orosz cárt és családját. Rejtő Jenő könyvéből készült Bujtor István filmje, A három testőr Afrikában, amelyet ezúttal nemcsak a kritika, hanem a közönség is kissé hűvösen fogadott. Koltay GáborHonfoglalás című alkotásában Koncz Gábor Keső szerepét formálta meg Franco Nero, Sinkovits Imre és Bitskey Tibor partnereként. A következő 10 esztendőben különféle televíziós sorozatokban (Kisváros, Barátok közt, Régimódi történet stb.) szerepelt. 2007-ben a magyar származású Jenő Hódi Metamorfózis című horrorisztikus filmjében játszott, a produkció azonban a közönség körében sem lett igazán sikeres.
A filmezés mellett Koncz Gábor rendszeresen játszik színházban is. Várkonyi Zoltán igazgatása alatt a budapesti Vígszínház társulatát erősítette. Mestere halála után, Ádám Ottó hívására a Madách Színházba szerződött. Mindkét teátrumban kitűnő darabokban jutott fontos szerepekhez. 1992-től szabadúszóként dolgozik. A Budapesti Játékszínben rendezőként is bemutatkozott. 2007-ben Kaszkadőr nélkül címmel jelentette meg önéletrajzi könyvét. 2003-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja. A Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház örökös tagja.

Díjak, kitüntetések
Filmkritikusok díja (1964)
Jászai Mari-díj (1968)
SZOT-díj (1971)
A filmszemle díja (1981)
Az újdelhi fesztivál legjobb férfi alakítása (1981)
Érdemes művész (1982)
MSZOSZ-díj (1994)
Kossuth-díj (1997)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2009)
Pécsi Sándor-díj (2011)
Bilicsi-díj (2014)

Szerződései
1963–1964 Miskolc, Nemzeti Színház
1964–1965 Kecskemét, Katona József Színház
1965–1974 Budapest, József Attila Színház
1974–1981 Budapest, Vígszínház
1981–1992 Budapest, Madách Színház
1992–2012 szabadúszó
2012– Új Színház

Színpadi szerepei
Victorien Sardou – Émile Moreau: Szókimondó asszonyság (Napóleon)
Görgey Gábor: Huzatos ház (Bellák István vállalkozó)
Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka (Lajos, az inas)
Heltai Jenő: A néma levente (Mátyás király)
Lope de Vega: A furfangos menyasszony (Bernardo kapitány)
Eugene O’Neill: Vágy a szilfák alatt (Ephraim Cabot)
Móra Ferenc: Az aranykoporsó (Diocletianus császár)
Georges Feydeau: Fel is út, le is út! (Irrigua tábornok)
Csurka István: Döglött aknák (Moór Jenő)
Tamási Áron: Vitéz lélek (Nikita)
Neil Simon: Mezítláb a parkban (Victor Velasco)
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (Zoltán)
Mesterházi Lajos: Férfikor (Sándor a múltban)
Molnár Ferenc: Liliom (címszerep)
William Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Pompeius)
Shakespeare: Lear király (Kent)
Shakespeare: Othello (Jago)
Makszim Gorkij: Barbárok (Cserkun mérnök)
Jean Anouilh: Becket, avagy az Isten becsülete (Henrik király)
Katona József: Bánk bán (Bánk bán)
Németh László: Nagy család (Sándor)
Móricz Zsigmond: Úri muri (Siakhmáry Zoltán)
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert (Lopahin)
Csehov: Platonov (Oszip)
Ken Kesey: Kakukkfészek (McMurphy)
Arthur Miller: A salemi boszorkányok (John Proctor)
Sütő András: Ugató madár (Bodor Péter)
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (Nagelschmidt)
Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában (Finta pincér)
Szabó Magda: Szent Bertalan nappala (Udvaros)
Háy Gyula: Mohács (Tomori, kalocsai érsek)
Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek (Vang vízárus)
G. B. Shaw: Szent Johanna (Baudricourt)
Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (Márton, a vidéki)
Joshua Sobol: Gettó (Gens)
Marcel Achard: A bolond lány (Eduárd Lablache)
Peter Shaffer: Játék a sötétben (Melkett ezredes)
Páskándi Géza: Tornyot választok (II. Rákóczi György)
Franz Werfel: Jacobowsky és az ezredes (Stjerbinsky)
Madách Imre: Az ember tragédiája (Lucifer)
Giulio Scarnacci – Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse (Antónia)
Aaron Sorkin: Becsületbeli ügy (Nathan Jessep)
Ronald Harwood: A karmester (Steve Arnold)
Edmond Rostand: A sasfiók (Flambeau)
Csurka István: Házmestersirató (Rudi)
Brian Phelan: Váltóőrök (Eward)
Hámori Tibor: A gyilkos én vagyok (Dr. Menyhárt)
George S. Kaufman – Moss Hart: Egyszer az életben (Glogauer)
Graham Greene: Utazások a nénikémmel (Wordsworth)
Sütő András: Az ugató madár (Bodor Péter)
Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz (Roab)
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón (Philip Francis Queeg)
Tabi László: Spanyolul tudni kell (Diego)
Szántó Armand – Szécsén Mihály – Fényes Szabolcs: Paprikás csirke (Mr. Kenedi)

Színpadi rendezései
Budapesti Játékszín
Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság
Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka
Eugene O’Neill: Vágy a szilfák alatt
Andrew Bergman: Társasjáték New Yorkban

Ismertebb filmjei

1962 Legenda a vonaton
1962 Isten őszi csillaga
1962 Pesti háztetők
1963 Éjszakai repülés (tévéfilm)
1963 Koncert
1963 Május (tévéfilm)
1963 Hattyúdal
1963 Mindennap élünk
1963 Germinal
1964 A kőszívű ember fiai
1965 Tilos a szerelem
1965 Déltől hajnalig
1965 Háry János
1965 Zöldár
1966 És akkor a pasas…
1966 Az orvos halála
1966 Sikátor
1966 Édes és keserű
1966 Kakuk Marci nagy szerencséje (tévéfilm)
1966 Hideg napok
1966 Ketten haltak meg
1966 Ünnepnapok
1967 Az özvegy és a százados
1967 Változó felhőzet
1967 Egy szerelem három éjszakája
1968 Élő Antigoné (tévéfilm)
1968 Bors
1968 Egri csillagok
1968 Sárga rózsa (tévéfilm)
1968 A völgy
1968 Fenegyerekek
1969 Virágvasárnap
1969 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (tévéfilm)
1969 Krebsz, az isten
1969 Pokolrév
1969 Az alvilág professzora
1970 Gyula vitéz télen-nyáron
1970 Szemtől szemben
1970 Szép magyar komédia
1970 Érik a fény
1971 Hahó, Öcsi!
1971 A vendég (tévéfilm)
1971 Ágis tragédiája (tévéfilm)
1971 Öt férfi komoly szándékkal (tévéfilm)
1972 Makra
1972 Hekus lettem
1972 Jó estét nyár, jó estét szerelem (tévéfilm)
1973 Sólyom a sasfészekben (tévésorozat)
1973 Irgalom (tévésorozat)
1973 A törökfejes kopja
1973 Egy srác fehér lovon
1974 Megtörtént bűnügyek (tévésorozat, A négylevelű lóhere című epizódban)
1974 Embersirató (tévéfilm)
1974 A dunai hajós
1974 Pókháló
Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (1974) (tévéfilm)
1975 Barátom, Bonca (tévéfilm) (nem szerepel a stáblistán)
1975 A járvány
1975 Kopjások
1976 Fekete gyémántok
1976 Karancsfalvi szökevények (tévéfilm)
1976 Ballagó idő
1976 A méla Tempefői (tévéfilm)
1976 Csongor és Tünde (tévéfilm)
1976 Ha megjön József
1977 A cárné összeesküvése (tévéfilm)
1977 Mákszem Matyi (tévéfilm)
1978 Tengerre néző cellák (tévéfilm)
1978 Magyarok
1978 Magyar rapszódia
1978 Fent a Spitzbergáknál
1979 Az erőd... Santos őrnagy
1979 Allegro Barbaro
1980 A világ közepe (tévéfilm)
1980 A mérkőzés
1980 Haladék
1980 Fábián Bálint találkozása Istennel
1980 Kojak Budapesten
1980 Hol colt, hol nem colt (tévéfilm)
1980 Nők apróban (tévéfilm)
1981 Az a szép, fényes nap (tévéfilm)
1982 Glória (tévéfilm)
1982 Faustus doktor boldogságos pokoljárása (tévésorozat)
1982 A névtelen vár (tévéfilm)
1982 Pomocnik
1982 Csak semmi pánik
1983 Klapka légió (tévéfilm)
1984 Hanyatt-homlok
1986 A fekete kolostor (tévéfilm)
1986 A falu jegyzője (tévésorozat)
1986 Tánya (tévéfilm)
1987 Juzná posta
1987 Bánk bán (tévéfilm)
1988 A védelemé a szó (tévésorozat, a Kóbor kutya című epizódban)
1988 Tüske a köröm alatt
1988 Vörös zsaru (Red Heat)[1]
1988 A törvény szövedéke (tévéfilm)
1988 Gyilkosság két tételben (tévéfilm)
1989 Barbárok (tévéfilm)
1989 Eszmélet (tévésorozat)
1989 Music Box
1992 A pályaudvar lovagja (tévéfilm)
1995 Kisváros (tévésorozat, a Kikötőben című epizódban)
1996 Raszputyin (tévéfilm)
1996 A három testőr Afrikában
1996 Honfoglalás
1998–1999 Az öt zsaru (tévésorozat, 6 epizódban)
2000 Kisváros (tévésorozat, a Gázkitörés című epizódban)
2002–2003 Barátok közt (tévésorozat)
2003 Lili (tévésorozat)
2006 Mátyás, a sosemvolt királyfi (tévésorozat)
2006 Régimódi történet (tévésorozat)
2006 Metamorfózis (Metamorphosis)
2007 Szabadságharc Szebenben (tévéfilm)
2008 Barátok közt (tévésorozat)
2010 A Föld szeretője
2012 Pillangó (tévéfilm)
2012 Apolka - Egy emlődaganatos nő története
2014 Földindulás (tévéfilm)
2015 A fekete bojtár
2016 Halj már meg!

Kelenföld
mozigepesz@@gazdagret.net
Copyright2018@SuszterA
Mozigépész Moziverzum
Back to content