Kállai Ferenc - Mozigépész Moziverzum Actor

Mozigépész Moziverzum 2.0
Online szekció (magyar cím)
Online szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
Letöltési szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T V W U X Y Z
Letöltési szekció (magyar cím)
Go to content

Kállai Ferenc

SZínészek > K
Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Élete

Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.

Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott.

Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett - ellentmondást nem tűrő - névmagyarosítási javaslatot.

„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”

Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.

Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ. Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház direktora dupla gázsit ígérve átcsábította. A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. A Koldusoperában, Filch szerepét játszotta.

A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madách-ban is (Ludas Matyi).

Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Aliz volt.

1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.

A Színházi Adattárban az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Évavoltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.

A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottságot is vezette.

„... Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.

Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok?

Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak:

– Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?”

– Részlet portrékötetének befejező fejezetéből


1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.

Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.

Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.

Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.

Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.

Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója

1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.

2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.

Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.

A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.

Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.

2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.

2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomás-problémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult. A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre Imádság háború után.)

A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.

A búcsú

2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak a nemzet színészétől barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.


Színházi szerepeiből

Katona József: Bánk bán .... Ottó; Petúr bán

Madách Imre: Az ember tragédiája .... Cassius

Miller: Az ügynök halála .... Happy

Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom .... Sebők

Márai Sándor: A kassai polgárok .... Jakab

Ibsen:

Peer Gynt .... Dovre apó

A nép ellensége .... Dr. Stockmann

Shakespeare:

Antonius és Kleopátra .... Domitius Aenobarbus

Macbeth .... Várkapus

Hamlet .... Polonius

Lear király .... Gloster grófja

IV. Henrik .... Sir John Falstaff

Troilus és Cressida .... Pandarus

Sok hűhó semmiért .... Bunkós

Téli rege .... Juhász

Szeger szeggel .... Vicentio, Bécs hercege

Gyurkovics Tibor: Halálsakk .... Dr. Görgen

Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival .... Tóth Mihály

G. B. Shaw:

Warrenné mestersége .... Crofts

A szerelem ára .... Sartorius


Németh László: Villámfénynél .... Nagy Imre körorvos

Jókai: A kőszívű ember fiai .... Haynau

Szakonyi Károly: Vidám finálé .... Krayer-Kaposvári Marcell

Csiky Gergely: A nagymama .... Örkényi Vilmos báró

Tolsztoj: Háború és béke .... Az öreg herceg, Andrej apja

Edward Albee: Kényes egyensúly .... Harry

Hubay Miklós: Freud, az álomfejtő álma .... A Császár

Színház a cethal gyomrában .... Balassi Menyhárt

Gorkij:

Jegor Bulicsov és a többiek .... Jegor Bulicsov

Éjjeli menedékhely .... Luka

Molière:

Tartuffe .... Orgon

Az úrhatnám polgár .... Jourdain úr

Ben Jonson:

Volpone .... Volpone

Bertalannapi vásár .... Buzogh Ádám, békebíró

Csurka István: Döglött aknák .... Paál Károly

Móricz:

Rokonok .... Kardics

Úri muri .... Csörgheö Csuri

Goethe: Faust .... Mefisztó


Szabó Magda: Az a szép fényes Nap .... Gyula

Vörösmarty Mihály:

Csongor és Tünde .... Kalmár

Czilei és a Hyunyadiak .... Szilágyi Mihály

Gogol: A revízor .... Anton Antonovics Szkvoznyik-Dmuhanovszkij, polgármester

Luigi Pirandello: Ahogy szeretsz .... Karl Salter, író

Illyés Gyula:

Bölcsek a fán .... Elnök

Dózsa György .... Báthori

Fáklyaláng .... Szemere Bertalan


Örkény István: Sötét galamb .... Rimanóczi

Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn .... Big Daddy

Sárospataky István: Szemfényvesztők .... Albert Schwaan


Filmjei
Játékfilmek

Fehér vonat (1943-46)

Első fecskék (1952) .... Patak Pista

Kiskrajcár (1953) .... Miskei

A város alatt (1953) .... Vadász

2x2 néha 5 (1954) .... Lohrák Lajoska

Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) .... Klitander

Az élet hídja (1956) .... Varga Tóni

A császár parancsára (1956) .... Sehy

Ünnepi vacsora (1957) .... Varsa László

Dani (1957) .... Géza

Csigalépcső (1957) .... Ilosfay

Fekete szem éjszakája (1958) .... Angelo

Sóbálvány (1958) .... Korai

Bogáncs (1959) .... Piktor

Három csillag (1960) .... Kommunista tiszt

Fapados szerelem (1960) .... Dr. Gerlőtey Endre

Házasságból elégséges (1960) .... Sumony Pista, Zsuzsa férje

Katonazene (1961) .... Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy

Jó utat, autóbusz (1961) .... Lénárt

Megszállottak (1962) .... Oláh Frigyes, mérnök

Csutak és a szürke ló (1961) .... Csutak édesapja

Hattyúdal (1963) .... Rendőrtiszt

Hogy állunk, fiatalember? (1963) .... Bálint Sándor, az apa

A szélhámosnő (1963) .... Sebestyén Imre

Kár a benzinért (1964) .... Tengődi

Miért rosszak a magyar filmek? (1964) .... Gergely

Iszony (1965) .... Takaró Sanyi

Kártyavár (1967) .... Zizi férje

Ezek a fiatalok (1967) .... Koroknai

A beszélő köntös (1968) .... Pereszneki Gábor

A veréb is madár (1968) .... Vállalati munkatárs

A Hamis Izabella (1968) .... Végh

A tanú (1969) .... Pelikán József

Krebsz, az isten (1969) .... Krebsz Antal

Ismeri a szandi mandit? (1969) .... Főmérnök

Gyula vitéz télen-nyáron (1970) .... Bodó, főszerkesztő

Egy őrült éjszaka (1970) .... II. ellenőr

Kitörés (1971) .... Dragonics Lajos

Én vagyok Jeromos (1971) .... Dr. Katona

Hekus lettem (1972) .... Rendőrtiszt

Illatos út a semmibe (1973) .... Mikó Zoltán

A Pendragon legenda (1974) .... Dr. Rehmer/Jones tiszteletes

Ereszd el a szakállamat! (1975) .... Lépold Iván

Szépek és bolondok (1976) .... Ivicz István

Kísértet Lublón (1976) .... II. Ágost

A kard (1977) .... Miniszterhelyettes

A Pogány Madonna (1980) .... Csík István

Az áldozat (1980) .... Aszaló Ádám

Gyertek el a névnapomra (1983) .... Haudek László

Hófehér (1984) .... Utolsó (Oroszlánszagú) Leó / Vasárnap (hang)

A vörös grófnő I.-II. (1985)[9] .... Gróf Andrássy Gyula (Duci bácsi)

Hány az óra, Vekker úr? (1985) .... Pap

Macskafogó .... Bob Poljakoff hangja (1986)

Szörnyek évadja (1987)...Kovács Sándor

A legényanya (1989) .... Béla, a tanácselnök

Megint tanú (1994) .... Pelikán József

Sátántangó (1994) .... Orvos (hang)

A három testőr Afrikában (1996) .... Kvasztics Fedor

A miniszter félrelép (1997) .... Szálloda igazgató

Ámbár tanár úr (1998) .... Id. Baradlay Rómeó

6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1998) .... Fodrász

Üvegtigris 1 (2000) .... Illemhelyet kereső idős utas

Ég veled! (2005) .... Idős férfi

Rokonok (2006) .... Berci bácsi

Noé bárkája (2007) .... Tálas Aurél


Tévéfilmek

Vihar a Sycamore utcában (1959) .... Arthur Hayes

Váltás (1964)[10]

Utak (1965) .... Pongrácz

Princ, a katona (1967-tévésorozat)

Halász doktor (1968) .... Halász doktor

Tüskevár (1968-tévésorozat) .... Tutajos apja

Hamis a Néro (1968)

Halálnak halála (1969)

Őrjárat az égen (1970-tévésorozat) .... Hermann alezredes

Tizennégy vértanú (1970) .... Dessewffy Arisztidesz

Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971) .... Hűvös

Egy óra múlva itt vagyok… 1-14. (1971-tévésorozat) .... Brenner felügyelő

Az 1001. kilométer (1973) .... Pethő Miklós

12 egy tucat (1973) .... Marci, a taxisofőr

Megtörtént bűnügyek (1974-tévésorozat) .... Mátyus őrmester / Petalion Aladár

A dunai hajós 1-2. (1974) .... Róna Lázár, vizsgálóbíró

Déryné, hol van? (1975) .... Déry

Haszontalanok (1977)

Tengerre néző cellák (1978)

Rejtekhely (1978) .... Guilottine

Beszélgetések Szókratésszal (1978) .... Szókratész

Vereség (1980) .... Tunyogi elvtárs

Vendégség (1980) .... Dávid Ferenc

Vihar a lombikban (1980)

Jegor Bulicsov és a többiek (1981) .... Jegor Bulicsov

Míg új a szerelem (1983) .... Dús Péter

Különös házasság 1-4. (1984)

Nyolc évszak 1-8. (1987) .... Rudi bácsi

Bánk bán (1987) .... Petur

A pacsirta (1987) .... Cauchon

Devictus Vincit (1994)

Kávéház (2001)

Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001) .... Havilúd

Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002) .... Havilúd


Szinkronszerepei

Csapajev (Chapaev) [1934] .... Petyka (Leonid Kmit)

A nagy hazafi (Velikiy grazhdanin) [1938] .... Kolesznyikov (Georgi Semyonov)

Szembesítés (Oshibka inzhenera Kochina) [1939]

A sátán követei (Les visiteurs du soir) [1942] .... Hugues báró (Fernand Ledoux)

A tarkakockások (Die Buntkarierten) [1949] .... Paul Schmiedecke (Werner Hinz)

Muszorgszkij (Musorgskiy) [1950] .... Petrovics Muszorgszki (Aleksandr Borisov)

Egy nyáron át táncolt (Hon dansade en sommar) [1951] .... Göran Stendahl (Folke Sundquist)

Felsőbb osztályba léphet (The Browning Version) [1951] .... Frank Hunter (Nigel Patrick)

Fények a faluban (Valgus Koordis) [1951] .... Runge (Georg Ots)

Revizor [1952]

Trent utolsó kalandja (Trent's Last Case) [1952] .... Philip Trent (Michael Wilding)

Tűz a Marica partján (Nasha zemya) [1952] .... Velkov kapitány (Apostol Karamitev)

Julius Caesar [1953] .... Casca (Edmond O'Brien)

Őrs a hegyekben (Zastava v gorakh) [1953] .... Kuleshov (Sergei Gurzo)

A hűség próbája (Ispytanie vernosti) [1954]

Husz János (Jan Hus) [1954]

Jóban-rosszban (For Better, for Worse) [1954] .... Debenham (Dennis Price)

A mi nemzedékünk (Pokolenie) [1954] .... Stach Mazur (Tadeusz Lomnicki)

Halló, itt Gabriella! (Le signorine dello 04) [1955] .... Carlo Conti (Roberto Risso)


Rádió, lemez, CD

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Csongor)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Döbrögi)

Szabó Lőrinc: Őszikék

Történet a szerelemről és a halálról (1971)


Díjai és kitüntetései

Jászai Mari-díj (1956, 1958)

Farkas–Ratkó-díj (1959)

Érdemes művész (1966)

Kiváló művész (1970)

SZOT-díj (1971)

Kossuth-díj (1973)

Teheráni Filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díjának birtokosa (1977)

Pro Urbe-díj (1981)

Erzsébet-díj (1987)

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (1995)

Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)

Budapest díszpolgára (1998)

A Nemzet Színésze (2000)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (2002)

Hazám-díj (2003)

Főnix díj (2006)

Maecenas-díj (2006)

Prima Primissima díj (2006)

VOXCar-díj (A VOX mozimagazin életműdíja) (2006)


Könyvek róla

Kovács Boglárka: Színház, szerelem. Kállai Ferenc, 75; Saxum, Bp., 2000

Bóta Gábor–Gervai András–Szigethy Gáborː Kállai; Budapest Print, Bp., 2003 (A nemzet színészei)

Kállai Ferenc; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2009 (Film, színház, muzsika)


Emlékezete

2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Kállai Ferenc-életműdíj (2011)

Mellszobra áll a Nemzeti Színházban (2013)

Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Kállai Ferenc alapfokú művészeti iskola Gyomaendrődön

Kállai Ferenc utca Gyomaendrődön

Kállai Ferenc-emlékév (2015)

Szobra áll Gyomaendrődön (2015)
Kelenföld
mozigepesz@@gazdagret.net
Copyright2018@SuszterA
Mozigépész Moziverzum
Back to content