Kállai Ferenc
SZínészek > K
Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Élete
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott.
Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett - ellentmondást nem tűrő - névmagyarosítási javaslatot.
„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”
Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.
Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ. Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház direktora dupla gázsit ígérve átcsábította. A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. A Koldusoperában, Filch szerepét játszotta.
A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madách-ban is (Ludas Matyi).
Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Aliz volt.
1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.
A Színházi Adattárban az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Évavoltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.
A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottságot is vezette.
„... Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.
Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok?
Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak:
– Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?”
– Részlet portrékötetének befejező fejezetéből
1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.
Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.
Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.
Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.
Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.
Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója
1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.
2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.
Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.
A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.
Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.
2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.
2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomás-problémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult. A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre Imádság háború után.)
A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.
A búcsú
2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak a nemzet színészétől barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.
Színházi szerepeiből
Katona József: Bánk bán .... Ottó; Petúr bán
Madách Imre: Az ember tragédiája .... Cassius
Miller: Az ügynök halála .... Happy
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom .... Sebők
Márai Sándor: A kassai polgárok .... Jakab
Ibsen:
Peer Gynt .... Dovre apó
A nép ellensége .... Dr. Stockmann
Shakespeare:
Antonius és Kleopátra .... Domitius Aenobarbus
Macbeth .... Várkapus
Hamlet .... Polonius
Lear király .... Gloster grófja
IV. Henrik .... Sir John Falstaff
Troilus és Cressida .... Pandarus
Sok hűhó semmiért .... Bunkós
Téli rege .... Juhász
Szeger szeggel .... Vicentio, Bécs hercege
Gyurkovics Tibor: Halálsakk .... Dr. Görgen
Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival .... Tóth Mihály
G. B. Shaw:
Warrenné mestersége .... Crofts
A szerelem ára .... Sartorius
Németh László: Villámfénynél .... Nagy Imre körorvos
Jókai: A kőszívű ember fiai .... Haynau
Szakonyi Károly: Vidám finálé .... Krayer-Kaposvári Marcell
Csiky Gergely: A nagymama .... Örkényi Vilmos báró
Tolsztoj: Háború és béke .... Az öreg herceg, Andrej apja
Edward Albee: Kényes egyensúly .... Harry
Hubay Miklós: Freud, az álomfejtő álma .... A Császár
Színház a cethal gyomrában .... Balassi Menyhárt
Gorkij:
Jegor Bulicsov és a többiek .... Jegor Bulicsov
Éjjeli menedékhely .... Luka
Molière:
Tartuffe .... Orgon
Az úrhatnám polgár .... Jourdain úr
Ben Jonson:
Volpone .... Volpone
Bertalannapi vásár .... Buzogh Ádám, békebíró
Csurka István: Döglött aknák .... Paál Károly
Móricz:
Rokonok .... Kardics
Úri muri .... Csörgheö Csuri
Goethe: Faust .... Mefisztó
Szabó Magda: Az a szép fényes Nap .... Gyula
Vörösmarty Mihály:
Csongor és Tünde .... Kalmár
Czilei és a Hyunyadiak .... Szilágyi Mihály
Gogol: A revízor .... Anton Antonovics Szkvoznyik-Dmuhanovszkij, polgármester
Luigi Pirandello: Ahogy szeretsz .... Karl Salter, író
Illyés Gyula:
Bölcsek a fán .... Elnök
Dózsa György .... Báthori
Fáklyaláng .... Szemere Bertalan
Örkény István: Sötét galamb .... Rimanóczi
Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn .... Big Daddy
Sárospataky István: Szemfényvesztők .... Albert Schwaan
Filmjei
Játékfilmek
Fehér vonat (1943-46)
Első fecskék (1952) .... Patak Pista
Kiskrajcár (1953) .... Miskei
A város alatt (1953) .... Vadász
2x2 néha 5 (1954) .... Lohrák Lajoska
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) .... Klitander
Az élet hídja (1956) .... Varga Tóni
A császár parancsára (1956) .... Sehy
Ünnepi vacsora (1957) .... Varsa László
Dani (1957) .... Géza
Csigalépcső (1957) .... Ilosfay
Fekete szem éjszakája (1958) .... Angelo
Sóbálvány (1958) .... Korai
Bogáncs (1959) .... Piktor
Három csillag (1960) .... Kommunista tiszt
Fapados szerelem (1960) .... Dr. Gerlőtey Endre
Házasságból elégséges (1960) .... Sumony Pista, Zsuzsa férje
Katonazene (1961) .... Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy
Jó utat, autóbusz (1961) .... Lénárt
Megszállottak (1962) .... Oláh Frigyes, mérnök
Csutak és a szürke ló (1961) .... Csutak édesapja
Hattyúdal (1963) .... Rendőrtiszt
Hogy állunk, fiatalember? (1963) .... Bálint Sándor, az apa
A szélhámosnő (1963) .... Sebestyén Imre
Kár a benzinért (1964) .... Tengődi
Miért rosszak a magyar filmek? (1964) .... Gergely
Iszony (1965) .... Takaró Sanyi
Kártyavár (1967) .... Zizi férje
Ezek a fiatalok (1967) .... Koroknai
A beszélő köntös (1968) .... Pereszneki Gábor
A veréb is madár (1968) .... Vállalati munkatárs
A Hamis Izabella (1968) .... Végh
A tanú (1969) .... Pelikán József
Krebsz, az isten (1969) .... Krebsz Antal
Ismeri a szandi mandit? (1969) .... Főmérnök
Gyula vitéz télen-nyáron (1970) .... Bodó, főszerkesztő
Egy őrült éjszaka (1970) .... II. ellenőr
Kitörés (1971) .... Dragonics Lajos
Én vagyok Jeromos (1971) .... Dr. Katona
Hekus lettem (1972) .... Rendőrtiszt
Illatos út a semmibe (1973) .... Mikó Zoltán
A Pendragon legenda (1974) .... Dr. Rehmer/Jones tiszteletes
Ereszd el a szakállamat! (1975) .... Lépold Iván
Szépek és bolondok (1976) .... Ivicz István
Kísértet Lublón (1976) .... II. Ágost
A kard (1977) .... Miniszterhelyettes
A Pogány Madonna (1980) .... Csík István
Az áldozat (1980) .... Aszaló Ádám
Gyertek el a névnapomra (1983) .... Haudek László
Hófehér (1984) .... Utolsó (Oroszlánszagú) Leó / Vasárnap (hang)
A vörös grófnő I.-II. (1985)[9] .... Gróf Andrássy Gyula (Duci bácsi)
Hány az óra, Vekker úr? (1985) .... Pap
Macskafogó .... Bob Poljakoff hangja (1986)
Szörnyek évadja (1987)...Kovács Sándor
A legényanya (1989) .... Béla, a tanácselnök
Megint tanú (1994) .... Pelikán József
Sátántangó (1994) .... Orvos (hang)
A három testőr Afrikában (1996) .... Kvasztics Fedor
A miniszter félrelép (1997) .... Szálloda igazgató
Ámbár tanár úr (1998) .... Id. Baradlay Rómeó
6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1998) .... Fodrász
Üvegtigris 1 (2000) .... Illemhelyet kereső idős utas
Ég veled! (2005) .... Idős férfi
Rokonok (2006) .... Berci bácsi
Noé bárkája (2007) .... Tálas Aurél
Tévéfilmek
Vihar a Sycamore utcában (1959) .... Arthur Hayes
Váltás (1964)[10]
Utak (1965) .... Pongrácz
Princ, a katona (1967-tévésorozat)
Halász doktor (1968) .... Halász doktor
Tüskevár (1968-tévésorozat) .... Tutajos apja
Hamis a Néro (1968)
Halálnak halála (1969)
Őrjárat az égen (1970-tévésorozat) .... Hermann alezredes
Tizennégy vértanú (1970) .... Dessewffy Arisztidesz
Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971) .... Hűvös
Egy óra múlva itt vagyok… 1-14. (1971-tévésorozat) .... Brenner felügyelő
Az 1001. kilométer (1973) .... Pethő Miklós
12 egy tucat (1973) .... Marci, a taxisofőr
Megtörtént bűnügyek (1974-tévésorozat) .... Mátyus őrmester / Petalion Aladár
A dunai hajós 1-2. (1974) .... Róna Lázár, vizsgálóbíró
Déryné, hol van? (1975) .... Déry
Haszontalanok (1977)
Tengerre néző cellák (1978)
Rejtekhely (1978) .... Guilottine
Beszélgetések Szókratésszal (1978) .... Szókratész
Vereség (1980) .... Tunyogi elvtárs
Vendégség (1980) .... Dávid Ferenc
Vihar a lombikban (1980)
Jegor Bulicsov és a többiek (1981) .... Jegor Bulicsov
Míg új a szerelem (1983) .... Dús Péter
Különös házasság 1-4. (1984)
Nyolc évszak 1-8. (1987) .... Rudi bácsi
Bánk bán (1987) .... Petur
A pacsirta (1987) .... Cauchon
Devictus Vincit (1994)
Kávéház (2001)
Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001) .... Havilúd
Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002) .... Havilúd
Szinkronszerepei
Csapajev (Chapaev) [1934] .... Petyka (Leonid Kmit)
A nagy hazafi (Velikiy grazhdanin) [1938] .... Kolesznyikov (Georgi Semyonov)
Szembesítés (Oshibka inzhenera Kochina) [1939]
A sátán követei (Les visiteurs du soir) [1942] .... Hugues báró (Fernand Ledoux)
A tarkakockások (Die Buntkarierten) [1949] .... Paul Schmiedecke (Werner Hinz)
Muszorgszkij (Musorgskiy) [1950] .... Petrovics Muszorgszki (Aleksandr Borisov)
Egy nyáron át táncolt (Hon dansade en sommar) [1951] .... Göran Stendahl (Folke Sundquist)
Felsőbb osztályba léphet (The Browning Version) [1951] .... Frank Hunter (Nigel Patrick)
Fények a faluban (Valgus Koordis) [1951] .... Runge (Georg Ots)
Revizor [1952]
Trent utolsó kalandja (Trent's Last Case) [1952] .... Philip Trent (Michael Wilding)
Tűz a Marica partján (Nasha zemya) [1952] .... Velkov kapitány (Apostol Karamitev)
Julius Caesar [1953] .... Casca (Edmond O'Brien)
Őrs a hegyekben (Zastava v gorakh) [1953] .... Kuleshov (Sergei Gurzo)
A hűség próbája (Ispytanie vernosti) [1954]
Husz János (Jan Hus) [1954]
Jóban-rosszban (For Better, for Worse) [1954] .... Debenham (Dennis Price)
A mi nemzedékünk (Pokolenie) [1954] .... Stach Mazur (Tadeusz Lomnicki)
Halló, itt Gabriella! (Le signorine dello 04) [1955] .... Carlo Conti (Roberto Risso)
Rádió, lemez, CD
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Csongor)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Döbrögi)
Szabó Lőrinc: Őszikék
Történet a szerelemről és a halálról (1971)
Díjai és kitüntetései
Jászai Mari-díj (1956, 1958)
Farkas–Ratkó-díj (1959)
Érdemes művész (1966)
Kiváló művész (1970)
SZOT-díj (1971)
Kossuth-díj (1973)
Teheráni Filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díjának birtokosa (1977)
Pro Urbe-díj (1981)
Erzsébet-díj (1987)
A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (1995)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
Budapest díszpolgára (1998)
A Nemzet Színésze (2000)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (2002)
Hazám-díj (2003)
Főnix díj (2006)
Maecenas-díj (2006)
Prima Primissima díj (2006)
VOXCar-díj (A VOX mozimagazin életműdíja) (2006)
Könyvek róla
Kovács Boglárka: Színház, szerelem. Kállai Ferenc, 75; Saxum, Bp., 2000
Bóta Gábor–Gervai András–Szigethy Gáborː Kállai; Budapest Print, Bp., 2003 (A nemzet színészei)
Kállai Ferenc; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2009 (Film, színház, muzsika)
Emlékezete
2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
Kállai Ferenc-életműdíj (2011)
Mellszobra áll a Nemzeti Színházban (2013)
Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány
Kállai Ferenc alapfokú művészeti iskola Gyomaendrődön
Kállai Ferenc utca Gyomaendrődön
Kállai Ferenc-emlékév (2015)
Szobra áll Gyomaendrődön (2015)